Anyánk, ki vagy a konyhában, Hányszor mondtam már a neved? Jöjjél már el a mosogatótól! Hadd legyen már meg a mi akaratunk! Amint a fejünkben, úgy itt helyben is. Mindennapi só liszt gyurmánk add meg nekünk ma! És bocsásd meg a mi csínjeinket, miképpen mi is megbocsátjuk a ti…

  Szó, ami szó elnyelt az anyaság bermuda háromszöge, és egy elég komoly metamorfózison estem át, ebben a senki által be nem határolt, sokak által rettegett helyen. Háztartási gép lettem. Szinte észrevétlenül, mondhatni egyik napról a másikra lettem érző robot. „Pfujj!”- hallom az ősanyák vesékbe…

Még csak Egyeskével vívtuk a mindennapi csatáinkat, mikor egy szaklapban (értsd Nők Lapja, vagy Nők Lapja Psziché) olvastam arról, hogy sok elvetemült, alávaló, gaz galád szülő, bizony maffia módszereket alkalmaz csemetéje nevelésekor. Pfujj! „Én aztán soha! És egyébként is, szó se lehet róla!” -…